A gestalt terápia elnevezés azt sugallja, hogy egy akadémikus lélektani elméletre épülő klinikai pszichológiai módszerről van szó – ám ez így nem pontos. Ami a „terápia” kifejezést illeti, a Gestalt terápia valóban pszichológiai módszer, de nem szigorúan véve klinikai gyógyító eljárás. Bár lelki, kapcsolati, magatartásbeli problémákat segít orvosolni, azt nem a hagyományos gyógyítás értelmében teszi. Ugyanis, míg az orvos, vagy klinikai pszichológus betegségként viszonyul ezekhez a problémákhoz (amiket diagnosztizálni, majd meggyógyítani kell), a Gestalt terápia másként jár el.
A problémákra nem betegségként tekint, hanem rendszer-zavarként. Úgy gondolkodik, hogy az ember a környezetével és a saját testi-lelki folyamataival közös egységet képező rendszer, amely önmagát működteti. Ha probléma van, – a rendszer működésében zavar támad – ezt magának a személynek kell megoldania. A terapeuta csupán segít láttatni a zavar, az elakadás pontjait, és segít „szerszámot” találni a zavar elhárításához.
Ennek a segítő eljárásnak a kidolgozója és névadója a németországi születésű Frederick (Fritz) PERLS volt.
A Gestalt-elmélet legfontosabb gondolata, hogy noha az ember részfolyamatokból tevődik össze, az egész organizmus több, mint a részek összege. Az ember egy olyan „holisztikus egység”, amely az „egész” törvényei szerint működteti és fejleszti önmagát. Ebből következően csupán a részek feltérképezésével soha nem érthetjük meg az „egész” működését.
A holisztikus nézőpont szerint probléma esetén nem holmi „meghibásodott részt” kell keresnünk, hanem mindig az egész rendszert kell szem előtt tartanunk, ha a rendszer egészséges működését akarjuk elősegíteni. A gestalt célja, hogy ne automatikusan éljük életünket.
Sokan úgy érzik, hogy az idő csak egy kis részében élnek a jelenben; ha ezt hosszabb ideig teszik tudatosan, az jelentős áttörést jelenthet. A teljes tudatosság és figyelem Perls szerint megold egy problémát és nem racionalizálja azt.
Legtöbben azt tapasztaljuk, hogy azok a részeink, amiket el akarunk tüntetni, mindig visszatérnek. A tudatosság szándékos csökkentése, vagy az elfojtás azt jelenti, hogy soha nem tudunk változtatni az adott problémán és soha nem leszünk képesek megoldani azt.
Perls szerint, ha valami szörnyűség történt a múltban, azt teljesen be kell hoznunk a jelenbe, akár újra kell játszanunk, hogy „a miénk” legyen. Ha megpróbálunk nem tudomást venni róla, az tovább erősíti a problémát.
A Gestalt terápia – még, ha csoporttal dolgozik is – mindenek előtt az egyének belső folyamatait segít rendezni. A fókuszban tehát az egyének belső folyamatai állnak. A különös és izgalmas azonban éppen az, hogy amikor az egyén harmonizálódik, akkor a kapcsolatok, a más emberekhez való viszonyok is rendeződnek.
Perls, más humanisztikus pszichológusokhoz hasonlóan azt hirdette, hogy akkor működik egészségesen egy közösség (egy társadalom), ha az egyén a maga egyediségének teljességében illeszkedhet be a többiek színes, sokarcú világába. A Gestalt terápia ehhez próbál segítséget adni.
|
