Az egyiptomi eredetű a halhatatlan és folyton megújuló Főnix madár mítosza, az ókorban egész Eurázsiában elterjedt - Rómától Görögországon át Indiáig és Kínáig. A hieroglifákon szürke gémként ábrázolták, míg a kereszténységben sas, fácán vagy páva alakjában jelent meg a vallásos művészetben. A feje körül mindig sugárkoszorú látható, ami jelzi szakrális mivoltát, isteni eredetét.
A Főnix a különböző mondák szerint 500, 1461 vagy 15 294 évig élt. Gyönyörű, vörös-arany tollazatú hím madár, mely élete végén fészket épít, meggyújtja, és vele együtt porrá ég.
A hamvakból ezután egy új, fiatal Főnix születik, amely bebalzsamozza az öreg Főnix maradványait egy mirhából készült tojásba, és eltemeti Héliopoliszban, a „nap városában”.
Magyarországon a Főnix Debrecen címerében szerepel. A tűzvészek következtében többször leégett cívisváros újjáéledését szimbolizálja.
