67. Amelynek alapja az összetévesztés - 20 November 2011 - Érdekességek - egészség

Lélek-Jelen-Lét önismereti műhely

Hétfő, 2017-02-20, 2:52 AM

Üdvözöllek Vendég | RSS | Nyitólap | Érdekességek | Regisztráció | Belépés

Nyitólap » 2011 » November » 20 » 67. Amelynek alapja az összetévesztés
8:01 PM
67. Amelynek alapja az összetévesztés
 
Az összetévesztésről a 47. szutra beszélt, oly módon, hogy az éber azonosítást az összetévesztéstől elválasztotta. Ha azonosítok, alapul a látást veszem, ha összetévesztek, alapul a látszatot veszem. A látszat (májá) és az összetévesztések homályos zűrzavara az őrület (avidja) eredménye.
Ilyen fundamentális összetévesztésen nyugszik az a felfogás, amely szerint a modern természettudomány a tehetséget (tevékeny, realizáló tulajdonságot) megérti és értékeli. A felfogást az jellemzi, hogy a legnagyobb mértékben tudattalan (megzavart, homályos), mert a tulajdonságban a démonikus természet tevékenységét nem veszi észre. A mértéket ismerjük. Tudjuk, az dönt, hogy kicsoda milyen hatalom szolgálatában áll. Nincs minőségtelen létezés, de minőségtelen tulajdonság sincs. A tulajdonságot pedig minden esetben valamely hatalom minősíti. Ezt a hatalmat a hagyomány démonnak nevezi, s mivel alkalmasabb elnevezés azóta sem kínálkozott, el kell fogadni. A modern emberismeret azt hiszi, hogy a tulajdonságok természeti erők. Ennek az összetévesztésnek beláthatatlan következményei voltak és vannak. Ezek egyike, hogy az ember, mivel tulajdonságainak valódi arcát (nevét) nem ismeri, az ezek fölött való befolyást elvesztette. A tulajdonság uralkodik az emberen, nem az ember a tulajdonságon. A mértéktelen hatalomhoz jutott tulajdonságot szenvedélynek nevezik. A szenvedélyek (kivételes hatalomhoz jutott démonok) szerepe, hogy az ember élettervében (üdvtervében) saját abszolút autokráciájukat valósítják meg. A szenvedély által kormányzott élet eredménye azonban minden esetben csőd.

(Jegyzet: Az újabb kori élettervek láttán az embert nem felháborodás, nem harag, sokkal inkább szánalom fogja el. Akár egyéni, akár közösségi élettervről (állam, nép, vallás, osztály stb.) legyen is szó, a terv építőjének az építés elemei valódi természetéről sejtelme sincs. Tudjuk, hogy SCHWARZ BERCHTOLD, a középkori dilettáns alkimistaként, faszenet és salétromot kevert össze és azt hitte, hogy ebből arany lesz, de a keverék felrobbant. A külső természet elemeinek ismeretét megszerezték ugyan, de a belső természet elemei felől való tudatlanság elképzelhetetlen arányt öltött. Kénnek, salétromnak, faszénnek megfelelő elemeket kevernek össze és amikor a készítményről kiderül, hogy puskapor, meg vannak rendülve. A belső természet ismeretében ma körülbelül ott tartunk, ahol a külsõ természet ismeretében SCHWARZ BERCHTOLD. Ha másutt nem is, a nagy közösségek élettervének megalkotásában e dilettantizmus megrendítő. A pneumatikus erők természete felől való végzetes tájékozatlanság. A legtöbb esetben az elemek összetételéből, éppen úgy, ahogy a glicerin, a salétromsav és kénsav összekeveredéséből a robbanás (összeomlás, csőd, bukás) pillanata papíron kiszámítható. Így éri a modern korban egyik kolosszális csőd a másikat. Senki sem eszmél fel arra hogy a pneumatikus erők természetének ismeretére vonatkozóan is legalább olyan szolid bázisra lenne szükség, mint amilyet a fizikában, a kémiában és a biológiában oly magától értetődőnek tartanak.)
Kategória: Tabula Smaragdina - Mágia Szutra | Megtekintések száma: 240 | Hozzáadta: KicsiLélek | Tag-ek(kulcsszavak): természettudomány, glicerin, démonikus, dilettantizmus, fundamentális, salétromsav. kénsav | Helyezés: 0.0/0

Honlap-menü

Japán oktatás

Belépés

Keresés

Naptár

«  November 2011  »
HKSzeCsPSzoV
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930

Pontos idő

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
lelekjelenlet.ucoz.hu PageRank

Látogatók innen

free counters
Free counters