Lélek-Jelen-Lét önismereti műhely

Kedd, 2017-11-21, 8:10 PM

Üdvözöllek Vendég | RSS | Nyitólap | Érdekességek | Regisztráció | Belépés

Nyitólap » 2011 » November » 21 » 53. Ki helyezte bele?
10:04 PM
53. Ki helyezte bele?
 
E kérdés feltevését részben túlzott lelkiismeretességnek kell tartani. Amennyiben pedig nem az, utalni kell arra a szutrára, amely a szabadság gondolatát fejti ki. Az ember nem akaratában, nem cselekvésében, nem gondolkozásában szabad, hanem életképzeletében, vagyis abban, hogy mit imaginál. Kezdetben az imagináció ősképe az édenkerti létezés volt, de az ember életképzeletének középpontjába fogadta azt, amivel a sötétség hatalmai megbűvölték. Ezzel magára vette az állati létezés szükségszerűségét.
 
A megváltás e szükségszerűség alól felmentette és új ősképet teremtett. Az ember szabadságában áll, hogy a materializált kozmosz szükségszerűségében éljen tovább, vagy a megváltást válassza. Az ősképet a kinyilatkoztatás szava mondja ki, de a szót az életképzeletbe az embernek kell helyeznie. Ezt a sokak által annyira félreértett (nem értett) helyzetet PÁL apostol (Róm. 9:11) a következőképpen fogalmazza meg: hogy Istennek szabad választáson alapuló előre elrendelése fennmaradjon, nem a tettektől, hanem a hívó szó döntésétől függ (ouk ex ergón all' ek tou kalountosz).

Természetesen itt egyaránt fontos, hogy
1. az előre elrendelés (determináció, szükségszerűség, ananké) érvényes mindenkire, aki üdvét a materializált kozmoszra építi, de a szükség azonnal érvényét veszti, ha
2. az ember szabadon üdvét a létezés teljességébe helyezi és itt
3. döntő ereje nem a tettnek van, hanem annak, hogy
4. az ember a hívó szót magába fogadja, vagyis, hogy azt életképzeletének középpontjába helyezi.
 
Ez BÖHME Gnadenwahljának alapgondolata is. Lényeges ebben az, hogy az üdv megszerzésében a tettnek (jócselekedetnek) egymagában és üresen (minősítetlenül) jelentősége nincs, legyen akár begyakorolt, akár erőszakolt, akár kultikus aktus, (ouk ex ergón), de annál döntőbb az, hogy az ember a hívó szót imaginációjába fogadja (all' ek tou kalountosz).
 
A befogadás aktusa szabad. Ezért az üdvhívásra az ember üdvválasztása (Gnadenwahl) a szabadságon nyugszik, és az ember üdvét nem az előre elrendelés (predesztináció), hanem szabadsága alapján szerzi meg. A kinyilatkoztatás egyébként a szabadságra is és az, üdvözültre is ugyanazt a szót (eleutherosz) használja, mert aki magát felszabadította, az szabad, vagyis üdvét elnyerte.
 
S ezért mondja BAADER (22. szutra), hogy a létezés legmagasabb értelme (egyetlen morálja) a szabadság. S ezért kellett a 13. szutra magyarázatában azt állítani, hogy a realizálás legfontosabb feladata a szabadság megszerzése és tevékeny alkalmazása.
Kategória: Tabula Smaragdina - Mágia Szutra | Megtekintések száma: 292 | Hozzáadta: KicsiLélek | Tag-ek(kulcsszavak): determináció, aktus, megváltás, kultikus, szükségszerűség, kozmosz, Gnadenwahl, predesztináció | Helyezés: 0.0/0

Honlap-menü

Japán oktatás

Belépés

Keresés

Naptár

«  November 2011  »
HKSzeCsPSzoV
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930

Pontos idő

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
lelekjelenlet.ucoz.hu PageRank

Látogatók innen

free counters
Free counters