A nyelvről a károsodás jellege és helye is leolvasható.
A nyelv néhány diagnosztikus értékű elváltozása:
- fehér lepedék a nyelv csúcsán: a gyomornyálkahártya gyulladása
- fehér lepedék a nyelv közepén: a patkóbél megbetegedése
- fehér lepedék a nyelv gyökén: bélgyulladás
- sárga lepedék a nyelv gyökén: májgyulladás, májzsugor
- barna lepedéka nyelv gyökén: epebetegség
- száraz, repedezett nyelv: cukrobetegség
Bizonyos fertőző betegségek kísérőjelensége a gyulladt, elszíneződött nyelv.
A skarlátos beteg nyelve pédául feltűnően élénk vörös, málnaszerű. Tífusz esetén a nyelvet barnás lepedék vonja be, kolera esetén fekete, vérhasban kékes elszíneződésű.
Nyelvdiagnosztika a kínai orvoslásban:
A kínai orvoslásban a nyelvdiagnosztika különleges jelentőségű. A kínai medicinában ugyanis a nyelv- és a pulzusdiagnosztika alapvető, elmaradhatatlan kiinduló vizsgálati módszer.
A nyelv állapotából a kínai orvos azt is meg tudja állapítani, hogy az esetleges betegség mennyire előrehaladott stádiumú. Ha a nyelv bevonata vékony és nedves, a betegség csak a kezdetén tart, még nem kerítette hatalmába a szervezetet. A betegség előrehaladtával a nyelv bevonata egyre vastagabb, színe fehérről fokozatosan sárgára vált.
A kínai medicina két alapfogalma, a "hideg" és "meleg" ellentétpár a szervezet valamennyi kóros elváltozásával kapcsolatba hozható. A sápadt, vékony, nedves, áttetsző bevonatú nyelv "hideg", a piros, száraz, sárgás bevonatú nyelv "meleg" elváltozásokra utal. A nyelvről a szakember számára a károsodás jellege és helye is leolvasható.
A normál nyelv rózsaszín és kissé nedves, nem túl hegyes, s nem túl lekerekített, kevés bevonat látható rajta, mozgékony és hajlékony.
Ha a nyelv a betegség alatt is normál színű, ez annak a jele, hogy az energiaáramlás és a vérkeringés nem sérült meg, így a prognózis kedvező.
Energia-túlsúlyos (jang jellegű) betegségnél a nyelv merev, sötétvörös vagy piros színű, feketés árnyalatú, repedezett, tüskés, fogbenyomatokat nem találunk az oldalán, kiöltése pedig határozott, erőteljes.
Energia-hiányos (jin jellegű) betegségeknél a nyelv petyhüdt, sápadt, bevonata sárgás, nedves, a nyelv szélén fogbenyomatok látszanak, kiöltése gyenge, határozatlan.
A nyelv tisztítása:
Az ősi kultúrákban, Indiában, Dél-Amerikában - a régészeti leletek tanúsága szerint - a szájhygiéne rendkívül fontos volt, s ehhez speciális nyelvtisztító eszközöket is alkalmaztak. Az indiai jógiknál - manapság is - a nyelv reggeli tisztítása a testi-lelki megtisztulás egyik tényezője.
Az Egyesült Államokban végzett klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a szájüregi problémák egy részének kialakulásáért a nyelvlepedék a felelős, sőt nagyon gyakran szerepel kórokként (85%) a kellemetlen szájszag hátterében is. Megállapították, hogy az éjszakai méregtelenítés során a szervezet a toxinok egy részétől a nyelven keresztül szabadul meg. A nyelvlepedék kialakulását elősegítik a modern táplálkozási szokások, a rágás hiánya, a pépes, túlfeldolgozott élelmiszerek, és a tartós savas vegyhatás is. Mechanikus tisztítás nélkül a lepedék és annak mérgezőanyag tartalma, a napi táplálkozás során rendszeresen visszakerül a tápcsatornába. Így az egyszer már kiválasztott toxinok, visszamérgezik a szervezetet.
A reggeli fogmosásnál mindig tisztítsuk le nyelvünket is a fogkefével!
